oktatási rendszer

Maruzsa Zoltán: számítok rá, hogy olyanok térnek vissza tanárnak, akik már más pályát választottak

Maruzsa Zoltán: számítok rá, hogy olyanok térnek vissza tanárnak, akik már más pályát választottak

Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt. A kormány a pedagógusbérek emelése mellett az oktatás digitalizációjára is készül, százezres nagyságrendben juthatnak laptopokhoz a tanulók és a tanárok – többek között ezekről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Növekedés.hu-nak adott interjúban.

Mennyire nagy baj az egyenlőség hiánya a magyar oktatásban?

Mennyire nagy baj az egyenlőség hiánya a magyar oktatásban?

A magyar közoktatási rendszer egyik alapvető problémája az általános iskolai oktatásban tapasztalható nagymértékű iskolai szegregáció. A rendszerváltást követő években a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolai elkülönülése erősödött, aminek következtében a 2000-es évek elejére a szegregáció mértéke nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékűvé vált. Hogyan alakult az általános iskolai szegregáció mértéke az azóta eltelt két évtizedben Magyarországon és ennek milyen következményei lehetnek a társadalmi egyenlőtlenségekre? Kutatásainkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Sok fiatal tervezi külföldön a jövőjét

Sok fiatal tervezi külföldön a jövőjét

Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.

Januárban jön a pedagógusok béremelése, változhat a teljesítményértékelés

Januárban jön a pedagógusok béremelése, változhat a teljesítményértékelés

Januárban a minimálbéremeléshez képesti 10 százalékos emelésre számíthatnak a tanárok, felülvizsgálhatják a státusztörvény teljesítményértékelési rendszerét. A PISA-teszteken rossz eredményre számítanak a magyar diákoktól, melyet a koronavírus-járvány miatti nehézségeknek tulajdonítanak – többek között ezekről a témákról beszélt Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti meghallgatásán a Telex szerint.

A fiatalok dönthetnek: kifizetődő, ha zöld működésre áll át egy vállalat?

A fiatalok dönthetnek: kifizetődő, ha zöld működésre áll át egy vállalat?

A pénzügyi tudatosság hiánya a lakosság körében világszintű probléma, Magyarországon elsősorban a lexikális tudás gyakorlatba való átültetése okoz gondot. A jövőtudatosságot fejlesztő OTP Fáy Alapítvány egyik kiemelt célja a pénzügyi ismeretek terjesztése, elsősorban a fiatalok körében. Csejtei Ildikóval, az alapítvány ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen programmal készülnek trénereik a november 9-re meghirdetett GEN Z FEST / GREEN fesztiválra, ahol a fenntarthatóság legkülönbözőbb aspektusai, így a zöld pénzügyek is fókuszba kerülnek. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy mely témákban a legfontosabb fejleszteni a gyerekek pénzügyi ismereteit és milyen módszerekkel lehet ezt megvalósítani.

Bojár Gábor: az állam demotiválja a vállalkozásokat Magyarországon

Bojár Gábor: az állam demotiválja a vállalkozásokat Magyarországon

Sok magyar vállalkozás sikertelensége mögött az húzódik, hogy az állam demotiválja a vállalkozásokat azzal, hogy pénzt osztogat nekik – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Pénzcentrumnak adott interjúban. A szakember szerint a vállalkozásoknak meg kell tanulniuk a világpiacon boldogulni, a vevőkből élni és rájuk figyelni, aki nem az állam. Bojár a magyar oktatás problémáiról is beszélt, szerinte a képzések minősége nagyon sokat romlott itthon. Bojár Gábor részletesebben is beszél a vagyonépítésről és befektetési lehetőségekről a Portfolio november 8-ai ingyenes lakossági rendezvényén. Részletek itt.

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a korlátok

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a korlátok

A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.

Kevesen dolgoznak iskola mellett

Kevesen dolgoznak iskola mellett

A tanulás mellett dolgozó 15-29 éves diákok aránya Magyarországon tavaly csupán 6%-ot tett ki, ami a harmadik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, csak Romániát (2%) és Szlovákiát (5%) előzzük meg ebben a mutatóban. Az átlag uniós adatok viszont azt mutatják, hogy minden negyedik diák dolgozik (beleértve a részmunkaidős állásokat, diákmunkát is) a közép- vagy felsőfokú tanulmányai mellett. A tanulás közben munkát vállaló fiatalok aránya Hollandiában a legmagasabb, 73%-ot tesz ki.

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a lehetőségek

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a lehetőségek

A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.

Többé nem lehet tudni, hány tanár hiányzik az iskolákból

Többé nem lehet tudni, hány tanár hiányzik az iskolákból

Az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát. Így nem csak a nyilvánosság, a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány - írja az RTL.hu. Az Oktatási Hivatal szerint viszont ők nem illetékesek a kérdésben, a döntés „jogszabályalkotói hatáskörbe” tartozik.

Radó Péter: Miért szakadt be a magyar diákok teljesítménye?

Radó Péter: Miért szakadt be a magyar diákok teljesítménye?

A nyári uborkaszezonban elárasztotta a sajtót a hír, hogy a 2022-es magyar kompetenciamérési eredmények szerint a szövegértésben kudarcot valló (funkcionális analfabéta) nyolcadikos gyerekek aránya negyven százalékra ugrott. A kormány ezt részben a pandémia miatti iskolabezárás hatásával, részben pedig „integrációs problémákkal” (értsd: a roma tanulók rossz teljesítményével) magyarázta. Érdemes egy kicsit e magyarázatok mélyére ásni.

Azonnal vizsgálni kezdi az Európai Bizottság a státusztörvényt, ahogy megszavazta a parlament

Azonnal vizsgálni kezdi az Európai Bizottság a státusztörvényt, ahogy megszavazta a parlament

Az országgyűlés kedden elfogadta, az Európai Bizottság azonnal előzetes értékelés alá vonja a státusztörvényt, amint annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben - tudta meg a Portfolio. Ezt erősíti, hogy Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke a jogállamisági jelentések bemutatásakor megerősítette, hogy Brüsszel várja a státusztörvény elfogadott szövegét. Brüsszel pedig előre jelezte a kormánynak, hogy több kivetni valót is látnak a tervezetben.

Kiderült: ennyit költ a Mol oktatásra évente

Kiderült: ennyit költ a Mol oktatásra évente

A Mol különleges munkaerőpiaci helyzetben van, hiszen olyan speciális tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akiket a hazai oktatási intézmények önállóan nem képeznek. Éppen ezért 2016-ban, elsőként Tiszaújvárosban duális képzést indítottak helyi partnerintézményekkel, amit az ország több pontján számos új együttműködés követett. A középfokú képzésekben már 300 diák szerzett szakképesítést, és a tiszaújvárosi egység után a Dunai Finomítóban is felépült a diákok számára kialakított vegyipari tanműhely. A vállalat vonzó lehet a fiatalok számára, mert hosszútávú, biztonságos egzisztenciát szerezve több területen is kipróbálhatják magukat, az évek alatt pedig a belső továbbképzések segítségével komoly karrierutat járhatnak be. A vállalat a partnerintézmények támogatására és a saját oktatási tevékenységére összesen körülbelül 1 milliárd forintot költ évente, amely azonban sokszorosan megtérül számukra. A Portfolio Császár Pétert, a Mol Petrolkémia vezérigazgatóját és Hazuga Károlyt, a Mol Downstream ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat munkaerőpiaci kihívásairól és az ezekre adott válaszokról, a cég által kínált életpályáról és előrelépési lehetőségekről.

Egyre aggasztóbb a helyzet Afganisztánban

Egyre aggasztóbb a helyzet Afganisztánban

Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF szerint nagyon nyugtalanítóak azok az értesülések, amelyek szerint a tálibok kiszorítják a nemzetközi szervezeteket az afganisztáni oktatási rendszerből - közölte a nemzetközi szervezet csütörtökön.

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

A közoktatás funkcionális leépülése egyre jobban felerősíti feszültséget az iskolák és a szülők közötti kapcsolatokban, ami minden eddiginél jobban megnehezíti azt az együttműködést, ami a gyerekek sikeres tanulásának egyik legfontosabb előfeltétele. Ez a kapcsolat a múltban is meglehetősen problematikus volt, mára pedig igen sok helyen kimondottan diszfunkcionálissá vált.

Nem lehet becsukni az ajtót a fejlődés előtt, de sok veszélyt rejt az AI

Nem lehet becsukni az ajtót a fejlődés előtt, de sok veszélyt rejt az AI

A Portfolio Financial IT 2023 konferenciájának első panelbeszélgetésében a mesterséges intelligencia banki felhasználásának különböző lehetőségei és a legnagyobb kockázatok kapták a főszerepet. Az eszmecserében Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese; Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója; Léder Tamás, a Revolut magyarországi vezetője; Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője és Vinnai Balázs az MBH Bank elnöki főtanácsadója vettek részt.

Maruzsa Zoltán szerint hamarosan döntés születik az új pedagógus-életpályamodellről

Maruzsa Zoltán szerint hamarosan döntés születik az új pedagógus-életpályamodellről

A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – jelentette ki Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszélt az életpályamodellről folyó tárgyalások állásáról, az uniós elvárásokról, az érettségi és a felvételi szabályainak a változásairól is.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.